A másodlagos szoftverek vásárlásának előnyei világosak, de amikor valaki először hall erről a koncepcióról, gyakran megkérdőjelezi a termékek jogszerűségét. Hadd vezessük végig Önt a másodlagos szoftverek jogi hátterén keresztül, hogy saját maga is meggyőződhessen arról, hogy ha minden feltétel teljesül, akkor nincs oka aggodalomra e tekintetben.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ezen az oldalon található összes információ csak az Európai Gazdasági Térségre (az EU és az EFTA tagállamaira) vonatkozik.
Mit mond a törvény a másodlagos szoftverek értékesítéséről?
A másodlagos szoftverek jogi hátterének helyzete hosszú időn keresztül fokozatosan alakult. Ez végül az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2012-es nagyon egyértelmű döntését eredményezte, amely megerősítette, hogy jogszerű a korábban mások által birtokolt szoftverek újra értékesítése.
Az Európai Unió Bíróságának C-128/11 UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben hozott ítélete szerint “A számítógépi program megalkotója nem tiltakozhat az internetről letöltött programjainak használatát lehetővé tévő „használt” licencek újraeladása ellen. A számítógépi program példányának e licenc szerinti kizárólagos terjesztési jogát az első eladás kimeríti.”
Ez azt jelenti, hogy a "másodlagos" és felesleges szoftvertermékek értékesítése legális. Ez az ítélet biztonságos jogi keretet teremtett az egész Európai Unió számára, amely igazságos és egészséges versenyt biztosít az európai piacon.
Az ítélet azt is kimondja, hogy:
- A határozatlan idejű szoftverekkel szabadon lehet kereskedni = a tulajdonjog átruházható egyik vásárlóról a másikra.
- A gyártó terjesztési jogai a szoftver első értékesítésével kimerülnek. Azok a vásárlók, akik a szabad piacon vásároltak egy számítógépes programot, jogosultak a megvásárolt szoftvert használni, majd továbbértékesíteni (mondjuk egy szoftverbróker, például a Forscope számára), feltéve, hogy azt eltávolítják a régi gépről és nem használják tovább.
- Még ha a gyártó (= a szerzői jog jogosultja) és az első vásárló közötti licencszerződés kifejezetten tiltja is a szoftver továbbértékesítését, a gyártó nem tiltakozhat a másolat továbbértékesítése ellen. A licencszerződés az európai jog hatálya alá tartozik, és az európai joggal ellentétes pontok érvénytelenek.
- Nincs különbség a forgalmazás módja között. A szoftvereket fizikai hordozón (pl. CD, DVD) vagy online (= digitálisan) lehet terjeszteni. A szerzői jog jogosultja nem követelhet díjazást a szoftvermásolat további viszonteladásáért, mivel a megfelelő díjazást az első értékesítés során már megkapta.
Ha többet szeretne megtudni, tekintse meg a másodlagos szoftverek jogtörténetét.
A szoftver tulajdonjogának átruházására vonatkozó feltételek
Amint a fenti információkból láthatja, a másodlagos szoftverek értékesítése legális. Ne feledje azonban, hogy a tulajdonjog átruházásának továbbra is egyértelműen meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.
Örökös termékek, nem előfizetések
A tulajdonjog átruházásának lehetősége nem vonatkozik az előfizetésekre, mivel a vásárló nem tulajdonosa a terméknek (a szoftvert csak korlátozott időre bérli).
Teljesen ki van fizetve
A vásárló csak akkor válik a szoftvertermék tulajdonosává, ha teljes mértékben kifizette azt.
Az első tulajdonos nem használja
Az első tulajdonos nem szűnik meg a szoftvertermék tulajdonosa lenni mindaddig, amíg nem távolítja el a szoftvert, és nem teszi azt saját maga számára használhatatlanná.
Csak az EU-n és az EGT-n belül
A viszonteladás feltételei országonként eltérőek, és az EU csak azokra a termékekre vonatkozó feltételeket tudja ellenőrizni, amelyeket először a saját piacán értékesítettek és forgalmaznak.
Mi történik szoftveraudit esetén?
Szoftveraudit esetén fontos, hogy a megvásárolt másodlagos szoftvertermékekhez minden szükséges dokumentáció rendelkezésre álljon. Ha ez nem történik meg, azzal szervezetét nagymértékben kiteszi a bírság kockázatának. Vállalatunk teljes körű tulajdonosi dokumentációt biztosít az általunk kínált termékekhez (Telepítési nyilatkozat, számla és egyéb, jogszabályban előírt dokumentumok), valamint szükség esetén auditálási segítséget is nyújt, így nincs miért aggódnia. Soha nem találkoztunk egyetlen negatív döntéssel az általunk kínált termékek szoftverellenőrzésénél. Az auditálásról bővebben cikkünkben olvashat.
Mit mond a média a másodlagos szoftverek jogszerűségéről?
„Döntést hozott az Európai Bíróság a hosszú ideje folyó UsedSoft és Oracle közti perben. A per központi kérdése az volt, hogy a csupán letölthető formában létező szoftverek licence továbbértékesíthető-e, vagy csak a fizikai formában (CD-n, DVD-n, memóriakártyán, stb.) értékesített szoftver adható el használat után. A Bíróság úgy találta, hogy a letölthető és fizikai formában létező szoftvereket egyforma elbírálás illeti meg, így a szoftverlicencek a szoftver formátumától függetlenül továbbértékesíthetőek. Az ítélet expliciten megfogalmazza azt is, hogy a szerzői jog tulajdonosa a felhasználói licencfeltételek között nem kötheti ki a licenc továbbadhatóságának tilalmát, az EU-s jog egyszerűen az ilyen kitételeket felülírja. A Bíróság szerint a használt szoftver újraeladásával a készítő nem esik el jogos bevételétől - azt már az első vásárlótól megkapta.“
„Az Európai Bíróság döntése megerősíti a használt szoftverekkel kereskedők által eddig is felkínált lehetőséget: a jogbiztonság az ügyfelek számára teljes mértékben adott, és jelentős költségcsökkentéssel is járhat. A gyártók pedig már nem tilthatják meg ügyfeleinek, hogy eladhassák feleslegessé vált licenceiket.“
Ez azt jelenti, hogy az uniós jogszabályok szerint a szoftvercégeknek nincs joguk megakadályozni a felhasználókat abban, hogy digitális letöltéseiket másoknak értékesítsék; az első eladás után a szoftverforgalmazó terjesztésre vonatkozó ellenőrzési joga megszűnik.
Tehát, ha letölt egy szoftvert, valójában újra eladhatja – hogyha a saját merevlemezén törli a példányt.
A másodlagos szoftverek jogtörténete
Ha többet szeretne megtudni a másodlagos szoftverek piacán kialakult helyzetet befolyásoló fontosabb bírósági döntésekről és uniós irányelvekről, tekintse meg az alábbi áttekintést.
A német szövetségi bíróság úgy döntött, hogy a gyártó által vagy az ő hozzájárulásával forgalomba hozott számítógépes program (OEM-verzió) a kapcsolódó hardver nélkül is továbbterjeszthető.
– A Szövetségi Bíróság 2000. július 6-i határozata, ügyiratszám: I ZR 244/97 (németül)
A 2001 májusában kiadott 2001/29/EK EU irányelv harmonizálta a szerzői jog kimerülését, amelyre a másodlagos szoftverek egész koncepciója épül.
"Az eredeti műnek, illetve többszörözött példányának a jogosult vagy annak hozzájárulásával más által megvalósított első Közösségen belüli eladása kimeríti az adott műpéldány Közösségen belüli újraeladásának ellenőrzésére irányuló jogot."
– Részlet a 2001/29/EK irányelvből
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) által a C-41/04. sz. Levob Verzekeringen BV, OV Bank NV kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben 2005 májusában benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint:
"A program egyik példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő forgalomba hozatala kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot (a 91/250 irányelv 4. cikke c) pontjának második mondata). Ennek értelmében az első megvásárló a szerző engedélye nélkül érvényesen átruházhatja a többszörözött példány tulajdonjogát harmadik személyre. Az első megvásárló tehát tulajdonosként jogosult rendelkezni a materiális javak körébe tartozó termék felett."
"Az eredeti adathordozót jogszerűen megszerző harmadik személy is jogosult az azon tárolt programot rendeltetésszerűen használni. A használati jog átruházásának a gyártó és az első megvásárló által kötött szerződésben meghatározott tilalma nem rendelkezik kötelező erővel harmadik személy tekintetében."
A hamburgi regionális bíróság megerősítette, hogy a szerzői jog kimerülése a Microsoft mennyiségi licencszerződések révén megszerzett számítógépes program egyedi példányaira is vonatkozik.
– A hamburgi regionális bíróság 315 O 343/06. sz. ügyben hozott ítélete (németül)
"A program valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot, a számítógép program vagy valamely másolata további bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog kivételével."
"A számítógépi program megalkotója nem tiltakozhat az internetről letöltött programjainak használatát lehetővé tévő „használt” licencek újraeladása ellen."
"A számítógépi program példányának e licenc szerinti kizárólagos terjesztési jogát az első eladás kimeríti."
"Egyébiránt meg kell állapítani, hogy a terjesztési jog kimerülése kiterjed a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja által eladott, kijavított és naprakésszé tett példányára is."
"Ezenkívül a Bíróság kimondja, hogy a számítógépi program azon anyagi vagy immateriális példányának eredeti megszerzője, amely esetében a szerzői jog jogosultjának terjesztési joga kimerült, a program példányának újraeladása időpontjában a saját számítógépére letöltött példányt köteles használhatatlanná tenni."
– A Bíróság C-128/11. sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben hozott ítélete
A Német Szövetségi Igazságügyi Bíróság kimondta, hogy az egyéni licencek, amelyek nagy mennyiségben kerülnek értékesítésre tömeges licenszelési csatornákon keresztül (de különállónak és független használati jogokkal kezelik őket), feloszthatók és újraértékesíthetők különböző vásárlók részére.
– A Szövetségi Bíróság 2014. december 11-i határozata, ügyiratszám: I ZR 8/13 (németül)
"Egy számítógépi program korlátlan használati engedéllyel ellátott példányának eredeti megszerzője jogosult e használt példányt és engedélyét egy későbbi vásárlónak eladni."
– A Bíróság C-166/15. sz., Aleksandrs Ranks és Jurijs Vasievic ügyben hozott ítélete
A német Vesztfáliai Közbeszerzési Kamara 2016. márciusi határozatában hozott ítéletet egy olyan esetben, amelyben a közbeszerzések több alapelvét is megsértette a pályáztató (a használt szoftverek beszállítóinak tényszerű kizárásával a részvételből). A Kamara többek között megállapította, hogy:
Olyan specifikus feltételek kikötése amely csak bizonyos gyártókat engedélyez a pályázaton (ebben az esetben a BMI és a Microsoft), ellentmond a közbeszerzési törvény alapelveinek, mint pl. tisztességes verseny, átláthatóság és egyenlő bánásmód.
Az ajánlattevő „új licenszekre” vonatkozó követelménye , így a „használt licenszek” kizárása közvetlenül sérti a német közbeszerzési törvényt.
Meghatározott eredet, termék vagy technológia követelése a közbeszerzési törvény értelmében tilos. Az ajánlatkérő köteles a beszerzés tárgyát terméksemlegesen meghatározni.
A műszaki feltételek nem vonatkozhatnak konkrét gyártásra, eredetre, márkára, szabadalomra, típusra stb., ha ez bizonyos cégeknek, vagy bizonyos termékenek kedvez, vagy kizárja őket. Ha a beszerzés tárgya nem írható le kellő pontossággal és általánosan érthető módon, akkor kiegészítést vagy azzal egyenértékűt kell tartalmaznia.