Használt szoftverek jogi háttere
Felhívjuk figyelmét, hogy az ezen az oldalon található összes információ csak az Európai Gazdasági Térségre (EU és EFTA tagállamok) vonatkozik.
A szoftver tulajdonjogának átruházásának feltételei
A használt szoftverek jogi hátterével kapcsolatos helyzet fokozatosan, hosszú időn keresztül fejlődött. Végül az Európai Unió Bíróságának (EUB) egy nagyon egyértelmű döntéséhez vezetett 2012-ben, amely megerősítette, hogy a korábban birtokolt szoftverek értékesítése jogszerű.
Az EUB ítélete szerint a C-128/11. sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben:
A szoftver szerzője nem tilthatja meg az internetről letöltött programjai használatát lehetővé tevő „használt” licencek továbbértékesítését. Az ilyen licenc alá tartozó számítógépi program másolatának kizárólagos terjesztési joga az első értékesítéskor kimerül.
– Részlet az Európai Unió Bíróságának 94/12. sz. sajtóközleményéből, 2012. július 3.
Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett „használt” szoftvertermékek értékesítése jogszerű. Ez az ítélet biztonságos, jogi keretet teremtett az egész Európai Unió számára, biztosítva a tisztességes és egészséges versenyt az európai piacon.
Az ítélet azt is kimondja, hogy:
Az örökös szoftver szabadon forgalmazható = a tulajdonjog átruházható egyik vevőről a másikra.
A gyártó terjesztési jogai a szoftver első értékesítésekor kimerülnek. A szabad piacon számítógépi programot vásároló ügyfelek jogosultak a megvásárolt szoftver használatára, majd annak továbbértékesítésére (például egy szoftverbrókernek, mint a Forscope), feltéve, hogy eltávolítják azt, és többé nem használják.
Még ha a szoftver továbbértékesítését kifejezetten tiltja is a gyártó (= a szerzői jog tulajdonosa) és az első vevő közötti licencszerződés, a gyártó nem tilthatja meg az adott másolat továbbértékesítését. A licencszerződés az európai jog hatálya alá tartozik, és az európai joggal ellentétes pontok érvénytelenek.
Nincs különbség a terjesztési módok között. A szoftver terjeszthető fizikai adathordozón (pl. CD, DVD) vagy online (= digitálisan). A szerzői jog tulajdonosa nem követelhet díjazást a szoftver másolatának további továbbértékesítéséért, mivel a megfelelő díjazást az első értékesítéskor megkapta.
Milyen dokumentumokat kapnak ügyfeleink?
Mint fentebb látható, a használt szoftverek értékesítése jogszerű. Azonban szem előtt kell tartani, hogy a tulajdonjog átruházásának továbbra is meg kell felelnie a világosan meghatározott feltételeknek.
Örökös termékek, előfizetések nélkül
A tulajdonjog átruházásának lehetősége nem vonatkozik az előfizetésekre, mivel a vevő nem a termék tulajdonosa (a szoftver csak korlátozott ideig bérelhető).Teljesen kifizetve
A vevő addig nem válik a szoftvertermék tulajdonosává, amíg azt teljesen ki nem fizeti.Az első tulajdonos nem használja
Az első tulajdonos addig nem szűnik meg a szoftvertermék tulajdonosának lenni, amíg azt el nem távolítja, és saját maga számára használhatatlanná nem teszi.Csak az EU-n és az EGT-n belül
A továbbértékesítés feltételei országonként eltérőek, és az EU csak azokra a termékekre vonatkozó feltételeket ellenőrizheti, amelyeket először az EU piacán értékesítettek és forgalmaznak.
Mi történik szoftveraudit esetén?
Szoftveraudit esetén fontos, hogy rendelkezzen az összes szükséges dokumentációval a megvásárolt használt szoftvertermékekhez. Ha nem rendelkezik velük, szervezetét nagy bírságkockázatnak teszi ki. Cégünk teljes tulajdonjogi dokumentációt biztosít az általunk kínált termékekhez (eltávolítási nyilatkozat, számla és egyéb jogilag előírt dokumentumok), valamint szükség esetén auditálási segítséget is nyújt, így nincs miért aggódnia. Soha nem találkoztunk egyetlen olyan esettel sem, amikor negatív ítélet született volna az általunk biztosított termékek szoftverauditja során. Bővebben olvashat az auditokról cikkünkben.
Mit mond a média a használt szoftverek jogszerűségéről?
 |  |  |
|---|---|---|
EU bíróság: A használt szoftverlicencek értékesítése teljesen rendben van. Az Európai Bíróság szerint a szabály vonatkozik a szoftverek fizikai adathordozón és internetről letöltött másolataira is. A bíróság azt is kimondta, hogy amint egy szoftvercég elad „egy számítógépi program másolatát”, „kizárólagos terjesztési joga” megszűnik, megnyitva az utat más cégek számára a használt licencek értékesítéséhez. | Ez azt jelenti, hogy az EU jogszabályai szerint a szoftvercégeknek nincs joguk megakadályozni a felhasználókat abban, hogy digitális letöltéseiket másoknak eladják; gyakorlatilag a szoftverforgalmazó terjesztési jogai az első értékesítés után kimerülnek. Tehát ha letölt egy szoftvert, azt hatékonyan továbbértékesítheti – feltéve, hogy törli a másolatot a saját merevlemezéről. | Európa legfelsőbb bírósága kimondta, hogy a „használt” szoftverlicencek kereskedelme jogszerű, és az ilyen szoftver szerzője nem tilthatja meg a továbbértékesítést. Ez az ítélet precedenst teremt a használt szoftverlicencek kereskedelmére az egész Európai Unióban. |
A használt szoftverek jogtörténete
Az alábbi idővonalon felsoroljuk az összes fontos bírósági döntést és EU irányelvet, amelyek formálták és befolyásolták a használt szoftverek piacát – kattintson az egyes címekre a részletes információkért, releváns külső dokumentációkra mutató hivatkozásokkal.
2000 – Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság
A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy egy számítógépi program (OEM verzió), amelyet a gyártó vagy annak beleegyezésével hoztak forgalomba, tovább terjeszthető a hozzá tartozó hardver nélkül is.
– A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2000. július 6-i döntése, I ZR 244/97. sz. ügy (német nyelven)
2001 – 2001/29/EK EU irányelv
A 2001 májusában kiadott 2001/29/EK EU irányelv harmonizálta a szerzői jog kimerülését, amelyre a használt szoftverek egész koncepciója épül.
A mű eredeti példányának vagy másolatainak közösségi forgalomba hozatala a jogtulajdonos által vagy az ő beleegyezésével kimeríti az adott tárgy közösségen belüli továbbértékesítésének ellenőrzésére vonatkozó jogot.
– Részlet a 2001/29/EK irányelvből
2005 – Holland Legfelsőbb Bíróság
A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) előzetes döntéshozatal iránti kérelme a C-41/04. sz. Levob Verzekeringen BV, OV Bank NV kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben 2005 májusából kimondja, hogy:
A program másolatának közösségi forgalomba hozatala a jogtulajdonos által vagy az ő beleegyezésével kimeríti az adott másolat közösségen belüli terjesztési jogát (a 91/250 irányelv 4. cikkének c) pontjának második mondata). Következésképpen az első vevő hatékonyan átruházhatja a reprodukció tulajdonjogát harmadik félre a szerző beleegyezése nélkül. Az első vevő tehát tulajdonosként rendelkezhet az anyagi tulajdonnal.
Az eredeti adathordozó jogszerű vevőjeként harmadik fél is jogosult a hordozón rögzített programot rendeltetésének megfelelően használni. A gyártó és az első vevő közötti licencszerződésben szereplő, a használati jog átruházását tiltó szerződéses tilalom nem kötelező harmadik felekre nézve.
2006 – Hamburgi Regionális Bíróság, Németország
A Hamburgi Regionális Bíróság megerősítette, hogy a szerzői jog kimerülése vonatkozik a Microsoft mennyiségi licencszerződéseken keresztül megszerzett számítógépi programok egyedi másolataira is.
– A Hamburgi Regionális Bíróság ítélete a 315 O 343/06. sz. ügyben (német nyelven)
2009 – 2009/24/EK EU irányelv
„A program másolatának közösségi forgalomba hozatala a jogtulajdonos által vagy az ő beleegyezésével kimeríti az adott másolat közösségen belüli terjesztési jogát, kivéve a program vagy annak másolatának további bérbeadásának ellenőrzésére vonatkozó jogot.”
– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve
2012 – Európai Unió Bírósága
„A szoftver szerzője nem tilthatja meg az internetről letöltött programjai használatát lehetővé tevő „használt” licencek továbbértékesítését”
Az ilyen licenc alá tartozó számítógépi program másolatának kizárólagos terjesztési joga az első értékesítéskor kimerül
Ezenkívül a terjesztési jog kimerülése kiterjed a szerzői jog tulajdonosa által javított és frissített számítógépi program másolatára is.
Továbbá a Bíróság kimondja, hogy a számítógépi program anyagi vagy immateriális másolatának eredeti vevője, amelyre a szerzői jog tulajdonosának terjesztési joga kimerült, a továbbértékesítéskor köteles a saját számítógépére letöltött másolatot használhatatlanná tenni.
– Az Európai Bíróság döntése, C-128/11. sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügy
2014 – Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság
A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az egyedi licencek, amelyeket tömegesen értékesítenek mennyiségi licencelési csatornákon keresztül (de különállóként és független használati jogokkal kezelnek), feloszthatók és továbbértékesíthetők különböző vevőknek.
– A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2014. december 11-i döntése, I ZR 8/13. sz. ügy (német nyelven)
2016 – Európai Unió Bírósága
A számítógépi program másolatának, korlátlan felhasználói licenccel kísérve, eredeti vevője továbbértékesítheti ezt a másolatot és licencét egy új vevőnek.
– Az Európai Bíróság döntése, C-166/15. sz. Aleksandrs Ranks és Jurijs Vasievics ügy
2016 – Vesztfáliai Közbeszerzési Kamara, Németország
A Vesztfáliai Német Közbeszerzési Kamara 2016. márciusi döntésében egy olyan esetet vizsgált, amelyben a megrendelő fél (aki ténylegesen kizárta a használt szoftver beszállítókat a részvételből) megsértette a közbeszerzések több alapelvét. A Kamara többek között kijelentette, hogy:
Egy meghatározott szerződéstípus megkövetelése [ebben az esetben a SelectPlus a Szövetségi Belügyminisztérium (Bundesministerium des Inneren, vagy BMI) és a Microsoft között], amely csak bizonyos gyártókat engedélyez a tenderen, ellentmond a közbeszerzési jog elveinek, mint például a tisztességes verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód.
A megrendelő fél „új licencekre” vonatkozó követelménye, azaz a „használt licencek” kizárása, közvetlenül sérti a német közbeszerzési jogot.
Meghatározott eredet, termék vagy technológia meghatározása tilos a közbeszerzési jog szerint. A megrendelő fél köteles a beszerzés tárgyát terméksemlegesen meghatározni.
A műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártásra, eredetre, márkára, szabadalomra, típusra stb., ha ez bizonyos vállalatokat vagy termékeket előnyben részesít vagy kizár. Ha a beszerzés tárgya nem írható le kellő pontossággal és általánosan érthető módon, akkor tartalmaznia kell az „vagy azzal egyenértékű” kiegészítést.